Petrács Gábor
Petrács Gábor
Petrács Gábor
Stefanik Kata
Idézet az egyetlen versemből:
„Utolsó hamvas nyári reggel volt.
A tűz ekéje perzselve szántja szívem hámját.
Az égés mámora könyörög karjaimban.
De büszkén dédelgetem, mert Ő a Drága.”
Az igazságot csak az objektív szemlélet kollektív gyakorlásával ismerhetjük meg.
A katalizátor-lét az egyetlen szenvedélyes alkotó-forma.
Színházat Biliben. Díszletet Morzsából. Jelmezt betonban. Színészt Pöttyintve.
GUMITÜKÖR!!!
Egyszer csináltam egy köcsögöt a szobrász szakkörön még 8. osztályban, de eltört.
