Nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe került három szegedi független színházi műhely, mert az idei évre nem kaptak a működésükre állami támogatást a legfontosabb ilyen célú pályázaton. A döntéseket nem indokolják meg, nincs átlátható pontrendszer, és a pénzekről döntő testület tagjainak névsora is titkos. A MASZK Egyesület 32 éve szervezi nemzetközi színházi fesztiváljait, amit nézők ezrei látogattak. Évtizedek óta sikeres itthon és külföldön a két másik alkotóközösség, a Homo Ludens Project és a Metanoia Artopédia Színházi Egyesület is, de mindez nem volt elég meggyőző a megismerhetetlen döntéshozóknak. A szegediek azonban nem adják fel.
„A döntés nagyon váratlanul ért minket, most próbáljuk megtervezni, hogy ebben a helyzetben mit tehetünk” – válaszolta a Telex kérdésére Martinkovics Katalin, aki a MASZK Egyesület (teljes nevén Magyarországi Alternatív Színházi Központ) alelnöke és gazdasági vezetője.
Szegeden a MASZK több mint három évtizede rendezi meg a nyári nemzetközi színházi fesztiválját, a bő egyhetes Thealtert, amely az ország legrégebbi ilyen fesztiválja. Emellett év közben is tartanak vendégelőadásokat, a Régi Zsinagógát harminc éve befogadószínházként működtetik, és saját produkcióik is vannak. Együttműködnek határon túli magyar színházakkal is, azok előadásait meghívják a fesztiválokra és más bemutatókra is. A szegedi és a máshonnan érkező közönség így találkozhat rendszeresen többek között a romániai és a szerbiai magyar művészekkel, akikkel a MASZK már több tucat koprodukciós előadást is szervezett, ezeket három kontinens fesztiváljain láthatták a nézők, szakmai és közönségdíjakat nyertek itthon is, külföldön is.
Az idén sok tervük kútba eshet amiatt, mert a MASZK Egyesület 0, azaz nulla forintot nyert 2023-ra azon a pályázaton, amelyet az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az előadó-művészeti törvény alapján hirdetett meg működési célú és kiemelt művészeti célú támogatásra. Ebből a forrásból két éve sem kaptak semmit, tavaly azonban 7 millió forintot ítéltek meg a működési pályázatukra. 2009-ben ebből a keretből még 28 millióhoz jutottak.
A MASZK éves költségvetése eddig 40-50 millió forint körül volt, amit húsznál is többféle forrásból gyűjtöttek össze. A nagyobbik rész a különféle pályázati és a városi támogatás, emellett a jegyárakból, adományokból, önkéntes támogatásokból és az szja 1 százalékokból gazdálkodtak, de utóbbiak nem képesek pótolni a kieső pályázati összegeket. Az idén is számíthatnak a város önkormányzatától 10 millió forintra, amit ötéves közszolgáltatási szerződés alapján kaphatnak meg. Magánemberek pedig azzal segítenek, hogy egy-két heti szabadidejükben önkéntesként dolgoznak a rendezvényeken.
Valószínű, hogy nem a MASZK pályázata volt hibás: a korábban éveken át 1,2 milliárd forintos összegű állami pályázati keretet 800 millióra csökkentette a kormány. Ebben benne van a nemzetiségiek, a szabadtéri előadások, valamint budapesti és a vidéki zenekarok támogatási kerete is. Így a vidéki független színházi közösségeknek szánt összes támogatást az idén 26 százalékkal vágták vissza, míg a budapestieknek 2023-ra szétosztható keret 41 százalékkal lett kisebb. Kiderült, hogy a Budapesten és a szegedi MASZK-nál is mindig telt házzal fellépő Pintér Béla és Társulata sem kap támogatást.
Mindez azért is sújtja a MASZK-ot, mivel befogadószínházként és a fesztiválokra fővárosi előadásokat is hívnak, de ha a budapesti és más vidéki társulatok is megszűnnek, vagy pénz hiányában nem tarthatnak új bemutatókat, nem lesz kit meghívni. A szegedi független színházak együttműködnek, a MASZK helyet ad a Homo Ludens Project és a Metanoia Artopédia Színházi Egyesület bemutatóinak is, de pénz nélkül ezek sem működhetnek.
Martinkovics Katalin úgy látja, már 2010-ben megkezdődött a független színházi közösségek kivéreztetése, azóta elvonások, pénzkeretcsökkentések, késői vagy halasztott kifizetések miatt kiszámíthatatlan a színházi műhelyek élete. Az már eleve érdekes elgondolás, hogy egy adott év működési támogatásáról csak tavasszal döntenek, de az idén a törvényben előírt határidőhöz képest is egy hónap késéssel, a pünkösdi ünnepet megelőző este hozta nyilvánosságra a minisztérium a független színházak működési támogatásáról szóló döntéseit, benne a szegediek elutasítását.
A döntéseket nem indokolják meg a bírálók, nincs átlátható pontrendszer, és a vidéki támogatások kuratóriumi tagjainak névsora is titkos.
A taoszabályok átalakítása után bevezetett taopótló támogatás keretösszegét az országszerte elosztható, előzőleg 27 milliárdról 4 milliárdra vágták vissza az idei évre. Erre a 4-re összesen 26 milliárdnyi igény érkezett, majd utólag kiderült, hogy mégis megnövelték a keretet 2 milliárddal.
A MASZK is beadott több pályázatot, és mint azt utóbb, június elején megtudták, az egyikkel 18 milliót nyertek az idei és a jövő évi fesztiválra.
Ez örömteli, így most két héten belül másodszor kezdhették teljesen újratervezni, mire lesz pénzük, de azt még nem látják, ahhoz mikor juthatnak hozzá. A fesztiválok előkészítése és megszervezése pedig egész évben folyó munka, a fellépőket nem lehet egyik napról a másikra összehívni.
Nem csak a fesztiválokra kell pénz. Az egyesület működteti egy lakótelepen a Megálló Közösségi Házat, és iskolákba is visz színházi előadásokat. Mindehhez embereket alkalmaznak, akiknek bért fizetnek. Az általános áremelkedés mellett nekik is sokkal többe kerül az energia, ami színházban a világítás miatt fontos tétel, és a kataadózás megszüntetése is többletkiadásokkal jár. Az elmúlt években kényszerűségből már felélték a korábbi tartalékaikat, emiatt is kérdéses, hogyan tovább. A MASZK nem adja fel, a 32 év óta mindig megtartott Thealter fesztivált a nyáron újra meg akarják rendezni.
A szegedi Homo Ludens Project ezen a néven tíz éve, az előző formációkkal együtt húsz év óta működő színházi alkotóközösség. Az idén nem tervezhetik új darab bemutatóját, sőt, valószínű, hogy az eddigieket sem tudják tovább játszani. Azért nem adják fel:
Szegeden június végén FreeSZFE Fesztivált rendeznek, amelyen a független világ legfrissebb alkotásait lehet majd megnézni.
„Különböző színházi tevékenységekre összesen hat különböző pályázatot adtunk be, de már kiderült, hogy egyikre sem kaptunk támogatást” – válaszolta Benkő Imola Orsolya, a Homo Ludens Project művészeti vezetője és rendezője a Telex kérdésére. Tavaly még kaptak működési támogatást, ami tíz éve változatlan, 3 millió forint volt évente. Most a pénz hiánya mellett azt is sérelmesnek tartják, hogy a döntési folyamat és az elbírálás továbbra is átláthatatlan, a pályázók nem tudhatják meg, ki és milyen alapon döntött róluk, melyik társulat miért kapott, vagy miért nem kapott támogatást, és amelyik igen, az miért éppen akkorát. Emiatt most 25 fővárosi és vidéki független színházi közösség nyílt levelet írt, ehhez a Homo Ludens Project is csatlakozott.
Azt kérik, hogy a pályázatok minősítése teljesen nyilvános legyen, hiszen közpénzről döntenek a bírálók.
A színházi nevelési tevékenységgel folytatják – részletezte a terveiket a rendező. Tavalyról megmaradt félmillió forint támogatás, ebből megvalósítják, amit csak lehet. Az oktatás területén, a Közös értékek pályázaton sikerült támogatáshoz jutni, de az nem a színházi tevékenységre szolgál. A Homo Ludens Project alkotóközössége ennek ellenére is együtt marad, és újabb, nem csak színházi előadásokhoz kötött művészeti terveket valósítanak meg.
Korábban a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatain sikeresen szerepeltek, de mióta az Orbán-kormány beszüntette az együttműködést Norvégiával, Benkő Imola Orsolya szerint egyre rosszabb a független színtársulatok helyzete. A tagok mindegyike dolgozik főállásban, nem is tudtak volna másként fennmaradni az utóbbi években, mert egyre inkább szűkültek a pályázati lehetőségek és a támogatások, illetve csökkent az értékük. A Homo Ludens Projectnél nem számítanak nagyobb jegyárbevételekre, mert kísérletező, új ötleteket megvalósító színházi műhely: volt olyan előadásuk, amelyet egy, a városi forgalomban közlekedő személyautóban a színészekkel együtt utazva láthattak a nézők.
A csoportnak van egy bérelt helye, ami egy néhányszor tíz négyzetméteres pinceterem, ott szoktak saját előadásokat és meghívott produkciókat bemutatni. A hely költségeit az idén év végéig még ki tudják fizetni, de azután már nem. Arra számítanak, ha sikerül a város önkormányzatától jövőre újabb öt évre megkapni a ZUG Színház és Művészeti Tetthelynek a preferált szervezet minősítést, akkor megmaradhatnak a helyükön.
Benkő Imola Orsolya úgy véli, jó megoldás lenne, ha kiterjedne a kőszínházak és a függetlenek együttműködése, erre már vannak példák Budapesten.
Ha a színházak fellépési lehetőséget adnának a független társulatoknak, utóbbiaknak ez életmentő lehetne, hiszen hosszabb távon, éveken át nem lehet pénz és játszóhely nélkül működni.
2010-ben, közvetlenül a választások és a Fidesz kormányra kerülése előtt 5,5 millió forintot ítélt meg az akkori szakmai kuratórium a Metanoia Artopédia működésére. Ám a kormányváltás után az új, meg nem nevezett illetékesek ebből a pénzből 1,5 milliót azonnal zároltak. Ezt soha nem kapták meg, és senki nem is indokolta, hogy miért – válaszolta a Telex kérdésére Perovics Zoltán, a független színházi közösség alapítója. A következő évben megítélt 4 millióból is zároltak 1 milliót, de azt utóbb sikerült megszerezni, mert számlákkal igazolták, hogy már az odaítélése után el kellett költeni a pályázaton elismert célokra.
A Metanioa 2021-ig minden évben 4 millió forintot kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, de attól függetlenül, hogy mekkora összegre és milyen tervekkel pályáztak. Aztán 2021-ben semmit nem kaptak működésre, tavaly 3 milliós támogatást, az idén pedig ismét semmit.
A Metanoia Artopédia a 33 éves fennállása alatt soha nem rendelkezett saját működési hellyel. Ennek ellenére összművészeti projektjeikkel szerepeltek többek között például Amszterdam, Belgrád, Berlin, Brüsszel, Kolozsvár, Minszk, Nagyvárad, Prága, Párizs, Szabadka, Szentpétervár és Varsó kulturális intézményeiben és fesztiváljain.
A 2021-es elutasítás amiatt is igen érzékenyen érintette őket, mert előzőleg az első magyarországi független Színházi Laboratórium, Kiállítótér és Műterem létrehozását és elindítását határozták el Szegeden, nemzetközi együttműködésekkel. Ezt a Metanioa számára egy bérelhető ingatlannal segítette volna Szeged önkormányzata, ám az állami forrás hiányában nem lehetett megvalósítani a tervet. A tavalyi, csökkentett támogatás ismét megakadályozta az önkormányzati helyiség bérleti szerződésének aláírását, mert a fenntartás költségeit fizetni kellene.
Balszerencsét Fesztivál címmel 2021-ben egy négynapos művészeti programon gyűjtést rendeztek a Színházi Laboratórium megalapozására, és Iványi Gábor lelkész Oltalom Karitatív Egyesületének támogatására.
Megalakították a Metanoia Artopédia Baráti Kört, hogy a támogatási és pályázati források felkutatását segítse,
amelyek a társulat által tervezett Színházi Laboratórium elindítását és hosszú távú működtetését is biztosíthatják. Ehhez már találtak néhány rendszeres támogatót, de továbbiakra is szükségük lenne, akár kisebb összegek is sokat segítenének. A Színházi Laboratórium műszaki felszerelésének egy részét a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „Rózsa Sándor II. Népi Kampánypénz Tékozló Alap” (RÓSÁNÉKATÉKA) benyújtott pályázat révén már sikerült megalapozni.
A működési támogatás hiánya ellenére az idén is folytatják a Színházi Laboratórium előkészítését. Emellett új bemutatókat is terveznek és a régebbi darabjaikat is tovább játsszák: a „Jég-doktrínák” újabb változatát augusztus 2-án este a roma holokauszt emléknapján a ferencvárosi Pinceszínházban láthatják legközelebb az érdeklődők. Perovics Zoltán szerint a darab sok újabb szöveggel is kiegészült, mert ahogy Hamvas Béla írta a Karnevál végén: „Az őrületnek nincs alkonya.”